Rengeteg hőszigeteléssel foglalkozó posztunk jelent meg ebben az évben. Sok mindent megtudhattatok a témával kapcsolatban, de előfordulhat, hogy maradtak bennetek kérdések, melyekre nem kaptatok választ. A szakértelemnél olykor erősebb a szájhagyomány, ezért az alábbiakban egyfajta tévhiteloszlatásra teszünk kísérletet.

5 centi elegendő

Fizikai alapja van annak, hogy az első 5 centi hatékonyabb, mint a második. És műszaki-gazdasági oka van annak, hogy ez a legdrágább. Ahhoz ugyanis, hogy a falra kerüljön a hőszigetelés, szükség van ragasztóra, hálóra, alapozóra vakolatra (lásd: Furdancs: Nézzünk a mester körmére 1-2-3), valamint állványra és kivitelezőre is. A második, harmadik 5 centitől mindezek már adottak, és csak a többlet hőszigetelést kell megfinanszírozni. Egy teljes kivitelezés ára kb. 7000 Ft. Ha 5 centivel vastagabb szigetelést szeretnék, úgy 750 Ft-tal kerül többe. Vagyis mindössze 11 %-kal drágul, miközben duplájára, háromszorosára vastagodik a hőszigetelés. A január 1-től hatályos szabályozás szerint közpénzek vagy EU támogatás igénybe vételénél egy B30-as falra legalább 14 cm Austrotherm AT-H80, vagy 11 cm Grafit Reflex ami elfogadható. Ennél csak vastagabb legyen a hőszigetelés, felejtsük el az 5-6 centis hőszigetelést.

Nem fog lélegezni a fal

Gyakori tévhit, hogy a hőszigetelés lezárja a házat, és az a szigetelés után nem fog lélegezni. Ha belegondolunk, nem is érthető ez az érv. Az lenne jó, ha a szél átfújna a házon? Nem, ezt nem szeretnénk. Talán akkor a párát engedje át a fal? Ez már jobb érv, csak a baj ott van, hogy a pára 98%-a nem a falon át, hanem a szellőző levegővel távozik. Ha ez nem megoldott (pl. rendkívül jól záródó ablakok), úgy a friss levegő bejutását és az elhasznált levegő távozását kell megoldani, és nem a hőszigetelést elhagyni. A friss levegőre már csak azért is szükségünk van, mert ahogy elfogyasztjuk az oxigént a zárt térben, úgy elbóbiskolunk, mint egy szellőzetlen osztályteremben régen az 5. óra után. A hőszigetelés típusától függetlenül tehát nem segít, és nem is ront a lakások légállapotán, bátran lehet alkalmazni az igény szerinti legvastagabb hőszigetelést.

De a szigetelés után penészesedik a fal

Ez pont fordítva van. A penész mindig hideg felületeken jelenik meg, ahol a levegőből a nedvesség lecsapódik, mint egy hideg szemüvegen, ha fűtött helyiségbe lépünk. Mivel a spóra és a táptalaj mindig adott, a penész ellen tartósan csak egy módon vehetjük fel a harcot: ha nem engedjük, hogy  hidegek  legyenek a falak. Ezt pedig csak aránytalanul sok energia befektetésével, vagy hőszigeteléssel tudjuk elérni.  És hogy miért van, hogy néha a hőszigetelés után jelenik meg a penész? Ennek gyakran az az oka, hogy a hőszigetelés mellett más munkákra is sor került pl. ablakcsere vagy fűtéskorszerűsítés. A jól záródó ablakok lecsökkentették a légcserét, így a pára már nem tud eltávozni a lakásból, és a leghidegebb felületeken csapódik le (többnyire az új ablak tokján). A fűtés korszerűsítéssel pedig a korábbi túlfűtést szüntetjük meg, a hőmérséklet a lakásban alacsonyabb (mert úgy is jól érezzük magunkat), de a fal hidegebb lett. De volt már olyan is, hogy egy nagytermetű kutya befogadása volt a penészesedés oka, mert naponta sok liter vizet juttat a levegőbe. Gyakran oka a penésznek az is, hogy a hőszigetelés nem teljes körű. A kimaradt, szigeteletlen részek (legtöbbször lábazat, koszorú, magastető talpszelemene) rendkívül hidegek lesznek, hőhidakat képeznek, és ott indul meg a penészesedés. Ennek ellenszere ugyanaz, mint általában. Kívülről kellő vastagságú hőszigeteléssel kell ellátni a kritikus részeket, így meg fog szűnni a penész. A passzívházak, ahol egyenletes, és különösen vastag a hőszigetelés, hírből sem ismerik a penészt.

Egészségre ártalmas a hőszigetelés

A környezetbarát, bio anyagok piaca mind nagyobb. De ez nem jelenti azt, hogy minden, amit mesterségesen állítunk elő, az ártalmas. A gyilkos galóca teljesen bio, mégsem érdemes belőle gombapaprikást készíteni. A szigetelő anyagok között is megtalálhatunk mindenféle anyagot. A szálas hőszigetelések többnyire formaldehid kötőanyagúak, mely erősen mérgező, rákkeltő tulajdonságú. A polisztirol ezzel szemben még az élelmiszer iparban is elfogadott, az előre csomagolt élelmiszerek, a fagyi, gyorséttermekben az italok gyakran polisztirol csomagolást kapnak. Bármelyiket is alkalmazzuk, az ajánlott külső hőszigetelés esetén kevés hatása van a belső légállapotokra. A legújabb kutatások szerint viszont a leginkább környezetbarát hőszigetelés a szürke, grafit adalékos polisztirol, bátran használhatják a környezetre kényes emberek is.

Soha nem térül meg

A legfrissebb tanulmányok szerint e hőszigetelés 40 év alatt (a várható élettartam 75-100 év) 80-szor annyi energiát takarít meg, mint ami az elkészítéséhez szükséges (a kivitelezést is beleértve), a megtérülési idő a kiindulási állapottól és az elvégzett beavatkozástól függően akár 5 év is lehet. És akkor nem beszéltünk a kényelmesebb lakások okozta magasabb komfortról, és az értékesebbé váló épületről. Ezektől lesz kívánatos beruházás a hőszigetelést, különösen akkor, amikor a betéti kamatok olyan alacsonyak, mint manapság. 

Az összefoglalót az Austrotherm szállította.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.