Nem mindenkinek adatik meg fürdőzés a kerti medencében, egy romantikus kiruccanás a festői Balira vagy legalább egy árnyas zug a kertben. Ha izzó lakásunkban egyszerre kívánjuk a patakcsobogás illúzióját megteremteni és gyógyírt keresni melegtől felzaklatott idegeinkre, akkor építsünk csobogót!

Otthoni vagy irodai csobogónkat egyszerűen elkészíthetjük, hiszen minden műszaki jellegű alkatrésze beszerezhető. Ezeket az építőelemeket vesszük sorra.  Második részben majd a díszítőelemek és kitöltőanyagok kerülnek sorra, melyek kreatív összeállításával személyre szabottan készíthetünk saját kis természetközeli vagy modernista mikrovilágot.

Szivattyúk Minden csobogóban mozog a víz, és ehhez szükség van szivattyúra. A szivattyúk kicsiny, egyszerű szerkezetek, kezelésük szinte semmilyen szaktudást nem igényel. Ahogy egy lámpát, úgy egy szivattyút is be tudunk kapcsolni. Aránylag olcsók is. Megkülönböztetünk beltéri, kültéri és bel- téri/kültéri használatra alkalmas szivattyúkat. A vásárlásnál erre különösen figyeljünk. Szivattyúnkat a legtöbb kertészeti-, barkács- vagy uszodatechnikai szaküzletben beszerezhetjük.
A szivattyú részeit és használati utasítását feltétlenül ismernünk kell.
• Emelési magasság. Figyelembe kell vennünk, szivattyúnk milyen magasra tudja a vizet felemelni. Kis, beltéri csobogókhoz elég, ha 30. ..60 cm emelési magasságú a szivattyú. A szivattyún ez az adat fel van tüntetve. Ez a szivattyúnak egy fontos .adata, tehát ne adjunk ki fölöslegesen pénzt olyan teljesítményű szivattyúra, amilyenre semmi szükségünk nincs. Ha szabálytalanul áramlik a víz a rendszerben, csökken az emelési magasság. Például, ha repedéseken elszivárog, vagy akadályba ütközik, a szivattyú nem tudja megfelelő magasságba lövellni a vizet.
• Keringtetési sebesség. A szivattyúk másik jellemző adata a keringtetési sebesség. A gyártók liter/órában (L/h) adják meg a víz keringési sebességét. Ezekhez a kis csobogókhoz többnyire 360 L/h keringtetési sebességű szivattyúk alkalmasak. (Összehasonlításképpen, a tűzoltótömlők és a locsolók szivattyúi hozzávetőlegesen 280 L vizet nyomnak percenként a rendszerbe.)
• Szükséges feszültség. A szivattyúkon a működésükhöz szükséges villamos feszültséget is jelölik. Általában egy földelt és egy normál, a 230 V-os háztartási áramhoz alkalmas csatlakozójuk van. így telepről vagy hálózatról egyaránt működtethetők.

Csővezetékek A szivattyúhoz gyárilag hajlékony műanyagcsöveket szerelnek. Ezeken a csöveken át kerül a víz a szivattyúból a csobogóhoz. A csövet a szivattyúval együtt vásároljuk meg. De külön is beszerezhetők kertészeti és barkácsáruházakban, szerelvényboltokban és akváriumot is árusító állatkereskedésekben. Általában nem drága cikk, és éles ollóval vagy késsel a szükséges méretre vágható. Ha a csövet valamilyen okból ki akarjuk cserélni, vigyük magunkkal a szivattyút, mert nagyon fontos, hogy a cső megfelelő méretű legyen.
Tudnunk kell, hogy minél kisebb átmérőjű a cső, annál nagyobb benne a vízsebesség, és annál magasabbra szökik a vízoszlop. Nagyobb átmérőjű csőben szélesebb a vízoszlop, de kisebb a vízfolyás sebessége. Ha a szivattyú csőmérete nem egyezik a csobogó látványához szükséges csőmérettel, akkor dugjunk egymásba kisebb vagy nagyobb átmérőjű csöveket, míg a kívánt eredményt el nem érjük. Autósboltokban is beszerezhetők toldalékcsövek, amelyek áthidalják a két átmérő közötti különbséget.

A cső a szivattyúból indul, átmegy a tervezett csobogó alkatrészei között, míg el nem éri azt a pontot, ahol azt akarjuk, hogy a víz a felszínre kerüljön. Eddig a pontig a csőnek takarásban kell lennie. Könnyebben át tudjuk vezetni a csövei a nyílásokon, ha gyertya fölött vagy forró vízben megmelegítjük. Ettől hajlékonyabb lesz, és könnyebben tudunk vele dolgozni. Ha teljesen el akarjuk rejteni a csöveket, fessük be a csobogó elemeihez illő színnel. De befesthetjük feltűnő színűre is, hogy ezzel kihangsúlyozzuk jelenlétét.
Könyökcsöveket abban az esetben használunk, ha ív van a csőrendszerben. Merev falú csövekre pedig az olyan részek között van szükség, amelyek ránehezednek a vezetékre, így megelőzhetjük a hajlékony falú cső behajlását, összenyomódását, ami megszakítaná vagy akadályozná a víz útját.

 
Szivattyúburkolatok Szivattyúnkat óvni kell a kövek és a csobogók egyéb tartozékainak a súlyától. Ezt a célt szolgálja a szivattyúburkolat. A burkolat esetenként nem más, mint az építményünk egy alkotóeleme, például egy felfordított agyagedény, amely amúgy szerves része a csobogónknak. Máskor a burkolatnak csak védelmi szerepe van, és a vezetékekhez hasonlóan el kell takarnunk, mert nem illik csobogónk képéhez. Ez utóbbi lehet például műanyag csődarab, drótkosár, egy darab vízvezetékcső, fémrostély, műanyag virágtartó kosár, vagy házilag készített drótrács. Itt csak néhány ötletet említettünk, ezen kívül számos kreatív megoldás létezik szivattyúnk védelmére.
A burkolat semmiképpen se akadályozza a víz útját a rendszerben. Legyen rajta megfelelő méretű nyílás, amelyen akadálytalanul áramolhat a víz. Ha eredetileg nincs nyílás a burkolaton, vágjunk rajta magunk egy-két helyen. Jó megoldás, ha „lábakat" készítünk berendezésünknek, például felfordított virágcserépből. Néhány tárgy, amelyet magasítóként használhatunk: horganyzott szögvas, perforált H szelvény, üveggolyók vagy égetett agyagláb. A burkolat ne legyen magasabb, mint ami építményünkhöz illik.

Fő szempontok a burkolat kiválasztásához:
• óvja meg szivattyúnkat a ránehezedő díszítőelemek terhelésétől;
• megfelelő méretű legyen;
• szükség esetén könnyen lehessen rajta nyílást vágni vagy fúrni;
• ha nem illeszkedik csobogónk képébe, el tudjuk takarni más díszítőelemekkel.
Külön előnye lehet a burkolatnak, hogyha szükséges, kitölti a szabad helyet, így kevesebb kavicsot, illetve egyéb töltőanyagot kell raknunk csobogónk tartályába.

Tartóedények A víztárolókat, medencéket, tálakat, amelybe a vizet és a szivattyút behelyezzük, tartóedényeknek nevezzük. Ez csobogónk alapja. Előfordul, hogy egy csobogónak éppen a tartóedény a központi díszítőeleme.
A tartóedény legyen vízálló, és megfelelő mélységű, hogy a benne levő víz ellepje a szivattyút. A könyvünkben szereplő tartóedények általában 5...13 cm mélységűek. Fontos szempont a tartóedény kiválasztásánál, hogy dekoratív legyen, átmérője, illetve szélessége pedig attól függ, hová szeretnénk elhelyezni, és milyen díszítőelemeket tervezünk belerakni.
Sokféle tartóedénynek alkalmas tárgyat találhatunk, amelyek égetett agyagból, kerámiából, kőből, műanyagból, fémből készültek. Cserepeket, virágládákat beszerezhetünk kertészeti szaküzletekben vagy barkácsáruházak- ban is, de saját magunk is készíthetünk tartóedényt, például kő-, beton- vagy kerámialapokból. Vannak gyönyörű tartóedények, amelyek nem felelnek meg a célnak, mert nem vízállóak. Ne vessük el őket! Megfelelő kezeléssel vagy bélelőanyaggal vízállóvá tehetjük őket. Keressünk kertészeti szaküzletekben olyan műanyag alapú tömítőanyagot, mely alkalmas tartóedényünk bevonására. Olcsó és jó megoldás, ha valamilyen műanyag edényt, dézsát vagy vödröt helyezünk a tartályunkba.
ízlésünk szerint be is festhetjük berendezési tárgyainkhoz és a csobogóhoz illő színnel.

Tömítő- és ragasztóanyagok
Tömítőanyagra és ragasztóra mindig szükség van a csobogó készítéséhez. A megfelelő ragasztótípus kiválasztásával két alkatrész találkozásánál a tömítést és az összeragasztást is elvégzi a ragasztó. Feltétlenül tömítsük a víztároló edény és a szivattyú bevezető csövének a találkozását. Ha a víztartó edény például porózus cserép vagy terrakotta anyagból készült, feltétlen szükséges vízállóvá tenni, különben átszivárog rajta a víz. Ilyenkor mindenképpen kenjük át az edényt valamilyen tömítőanyaggal. A csobogó egyes elemeit gyakran össze kell ragasztanunk. Itt vízálló ragasztóra van szükség, nehogy kimossa a víz, és szétessenek az összeragasztott részek. A szilikonragasztó vízálló, amellyel biztonságosan eltömhetjük a nyílásokat is (pl. Ceresit Univerzális Szilikon).
Rugalmas ipari ragasztó. Ez a rugalmas ragasztóanyag erős és megbízható kötést ad; nagyon sokféle anyaghoz alkalmazható: terrakotta, cserép, kavicsbeton, fém, fa, üveggyapot, üveg és műanyag felületekre. Tömítőanyagként is használhatjuk, mint a szilikont.
Epoxigyantával is bevonhatjuk az alkatrészeket, hogy vízállóak legyenek. Az epoxi két összetevőjű ragasztó. Ha összekeverjük, és bekenjük vele az összeragasztani kívánt felületeket, rendkívül erős kötés jön létre (pl. Pattex Super Epox). Kis mértékben terjeszkedő rögzítőhabból (Purfix) díszítőelemeket is készíthetünk: például úgy tömítünk vele réseket, hogy közben kicsiny „hegyet" képzünk a habból.
Vízvezeték szerelő gitt: Ezt az anyagot élek és felületek vízzáró illesztésére használjuk. Epoxigyantát használhatunk ragasztó- és kitöltőanyagként cserép- vagy paladarabok mozaikszerű felrakásához.

Fúrás Nagyon valószínű, hogy a csobogó készítésekor lyukakat kell fúrni. Ehhez szükségünk van egy állítható fordulatszámú fúróra, mellyel különböző méretű lyukakat tudunk fúrni. Különböző anyagokhoz különböző fúrófejek valók, például betonfúráshoz kőzetfúró vagy ütve fúró. A fúrófejeket különböző méretekben gyártják. Mindig vegyünk két-három mérettel kisebbet is, mint a végleges lyukméret, és pontosan akkorát is, mert először mindig kisebb lyukat kell fúrni, és csak fokozatosan tágítani a végleges méretre.

Jelöljük meg a furat pontos helyét, majd fúrjunk két méretfokozattal kisebb furatot, mint a végleges méret (előfúrás). Ezután fúrjunk egy mérettel nagyobb fúróval, majd fúrjuk ki a végleges méretet. Munka közben próbáljunk azonos sebességgel és egyenletes nyomással dolgozni. Kerámia, üveg, kő vagy tengeri kagyló fúrásához nagy sebességű, 1,5 mm-es gyémánt- hegyű fúrót használjunk. Fúrás közben a fúrófejet időnként hideg vízbe mártva hűtsük le, a gyémánthegy csúcsáról a ledörzsölődött szemcséket ecsettel távolítsuk el. Dolgozhatunk lassan csordogáló vízcsap alatt is. Itt is célszerű, ha kisebb méretű lyukat fúrunk először, azután fúrjuk fel a kívánt méretűre.
Műanyag fúrásakor először üssünk az anyagba egy megvezetőlyukat egy felmelegített tűvel. Ehhez a tű hegyét gyertyaláng fölött forrósítsuk meg. Fúrás előtt helyezzünk egy fadarabot a műanyag alá. 10 mm-es fúrófejjel fúrjuk ki a lyukat. Ne nyomjuk a fúrót, inkább engedjük, hogy saját tömegénél fogva nyomódjon az anyagba. (Ne használjunk nagy sebességű fúrót, mert megolvasztja a műanyagot.)

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.