A legenda szerint ez volt az üzemi szarkák jelmondata az átkosban. Ezzel figurázva ki a rendszer egyik fontosnak tartott üzenetét. Az alábbi fotón látható lépcsőre nyilván valami selejtezéskor tett szert emberünk. Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen arcot vágott az illetékes repülőtéri kolléga, mikor meglátta a lépcsőről szóló igénylőlapot.
Év végi statisztika - az első 10
És akkor jöjjön a szokásos év végi áttekintés első része. Évről évre rácsodálkozunk a jelenségre, hogy bizony általában nem azok a posztjaink a legolvasottabbak, amelyeket annak gondolnánk. Idén is vannak meglepetések, vágjunk is bele:
A saját, otthoni szereléseket bemutató írások elkészítése általában a legnagyobb munka. Egyrészt folyamatosan fényképezni kell, lehetőleg úgy, hogy a piszkos kezünkkel ne koszoljuk össze a fényképezőt, ráadásul lehetőleg úgy kell ezt tenni, hogy a képek valamennyire mutatósak legyenek, de legalábbis látható legyen rajtuk, amiről szó van. Ez sokszor nem egyszerű feladat, épp ezért az ilyen írásainkra büszkébbek is vagyunk, elkészültük után valóban jó érzés önti el a szerzőt. De a nagyérdemű sok esetben mégsem ezeket az írásokat kedveli a leginkább. Sokszor sokkal jobban bejön egy egyszerű videó, vagy épp egy egész banális, és egyszerűnek látszó téma megosztása. Évek óta megszokhattuk itt a Furdancs blogon, hogy az emberiség legnagyobb problémája, és így az otthoni barkácsolással foglalkozó posztok koronázatlan királyai a vízkőmentesítéssel foglalkozó írások. 2015-ben azonban ilyen új írásunk nem volt, ezért igen kíváncsiak lettünk, vajon idén mi lesz a győztes téma.
Meg is lepődtünk, megint. Legolvasottabb posztunk egy hoax megosztása volt. Ez az írás a lemerült elemek gyors felismeréséről szólt, tényleg egyszerű, minden mérőberendezést nélkülöző módszerrel. Az egyetlen baj az vele, hogy nem működik:
http://furdancs.reblog.hu/vannak-otthon-kimerult-elemek
A második legolvasottabb poszt egyben az idei év legnépszerűbb témáját is jelenti, ugyanis a top 10 listán három írásunk is foglalkozott ezzel, nevesül az olcsó otthoni klímapótlók témájával. Hiába, egyre melegebbek a nyaraink, az igazi klímákat viszont még mindig nem adják ingyen, no és persze azok azért komoly árammenyiséget is fogyasztanak. (Ennek kapcsán nem árt tudni, hogy mostanában az évi áramfogyasztási csúcsok nem a hideg és sötét teleken vannak, hanem a legforróbb verőfényes nyári napokon, és ez épp a klímaberendezéseknek köszönhető. Ennyit arról a napelem ellenes véleményről, hogy a nap nem akkor süt, amikor az áramra szükség van...)
http://furdancs.reblog.hu/legkondi-hazilag-olcson
Otthonaink klímájával kapcsolatban volt számos írásunk a fentieken túl is, hiszen az ingatlanok hőszigeteléséről sokat írtunk, egy hatásos hőszigetelés pedig nem csak télen hasznos. Mindenesetre a top listára ebből a témakörből az alábbi, a Knauf segítségével született, téli írás került fel:
http://furdancs.reblog.hu/sporolhatunk-e-a-futes-letekeresevel
Szintén kedvelt volt öreg autós sorozatunk. Három ilyen poszt is felkerült a listára, úgy látszik az autó sokakat érdeklő téma. Főképp elektromos problémákat jártunk körül. Az alanyul szolgáló 25 éves autó nemigen romlik el, csak megy és megy, ezért a sorozat messze nem folyamatos. Az alábbi volt a sorozat indító írása:
http://furdancs.reblog.hu/oreg-auto-nem-ven-auto
Járművekhez kapcsolódott ez a toplistás írásunk is, itt a nappali menetfényeket ismerhettük meg kicsit közelebbről. Egyetlen kérdést hagytunk nyitva, mégpedig azt, hogy vajon az utólag felszerelt menetfények a Kresz szerint kiválthatják-e az előírt lakott területen kívüli nappali tompítottfényszóró használatot. Ezt a kérdést igazából most sem tudjuk megválaszolni. (Ugyebár utólagos módosításról van szó, tehát ez jó eséllyel engedély és bejegyzésköteles változtatás az autón. De az, hogy ennek esetleges megléte felülírja-e a kresz vonatkozó előírását, az nem egyértelmű. Aki tudja a pontos választ, írja meg kommentben.)
http://furdancs.reblog.hu/de-mi-az-a-nappali-menetfeny
Érdekes módon csak ezután jönnek a klasszikus barkács témák. Ezek közül első a festésről szóló, bár erről is írtunk már sokszor, ez az írás valami miatt mégis kiemelkedett a sorból. Mondjuk festeni jó móka, és a színes falak különösen azok:
http://furdancs.reblog.hu/fessunk
Természetesen az örök slágertéma, a bojlerszerelés témájának aktuális posztja is tarolt, ez már évek óta így van:
http://furdancs.reblog.hu/bojlerjavitas
A holnapi posztunkban jön a toplista második része. Itt már jóval több lesz a klasszikus barkácstéma, az otthon készült, vagy épp házilag javított dolgokat bemutató írás.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
De mi van, ha nincs karácsonyfa kéznél?
Az idei a negyedik karácsony a Furdancs Blog életében, együtt, veletek kedves olvasók. Részünkről az alábbi gyűjteménnyel kedveskedünk nektek, ha az izzószerelés, talpba faragás és egyéb karácsonykor szokásos nem feltétlenül kívánt barkácsfeladatok és az ünneplés mellett esetleg a neten is ténferegtek. Mai posztunkban arra teszünk ajánlásokat, mit tegyünk ha nem jutunk hagyományos (tűlevélből készült) karácsonyfához, de szeretnénk azért valami az ünnep jellegét kiemelő dekorációt. Talán még nem késő.
A képek idesorolása előtt azonban minden kedves olvasónknak barkácsolás mentes, nagyon boldog karácsonyt kívánunk!
Most pedig jöjjenek a fotók, kreatív, fura és néha kicsit ronda extravagáns karácsonyfákról, vagy ahhoz hasonlókról.
Kezdetnek rögtön itt van néhány italosdobozból készült alkotás:
Erről van olyan kép is ami a készítés fázisából való:
De üvegből is lehet fát készíteni:
A következő fejezet a dísztárcsákból készült fáké:
Igazából mindenből lehet karácsonyfát faragni, kreativitás kell csak, semmi más:
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Guruló passzívházak
Guruló (majdnem) passzív házak a vasútnál
A vasúti pályaépítésben, pályakarbantartásban általános gyakorlat, hogy a kivitelezést végző szakemberek hetekre, hónapokra „kiköltöznek” a munkahelyre. Változó a munkahely, így folyamatosan költözni kell a munkát végzők kiszolgálását biztosító iroda-szállás-raktár komplexumnak is. Erre a célra speciális, az igények szerint átalakított vagonokat használnak, amelyek nappal irodák és raktárak, éjszaka pedig szállást nyújtanak a munkát végzőknek.
Az elhasználódott, korszerűtlen vagonok felújítása során kiemelt szempont lett a vagonok hőszigetelése. Ez egyrészt a használók komfortérzete miatt, másrészt pedig a használat sajátosságai miatt fontos. A különböző építési helyszíneken eltérő a rendelkezésre álló villamos teljesítmény, amiből a jelentkező összes igényt ki kell elégíteni. A kocsik hűtés-fűtésére elhasznált energia mennyisége – mint a lakóépületeknél is – jelentős mértékű a teljes felhasználáson belül, így a beépített szigetelés hatékonysága elsőrendű fontosságú.
A Classic 032 [λ D =0,032 W/mK ] ECOSE ® kötőanyagú, tekercses hőszigetelő anyag választásának főbb szempontjai: 10 cm szerkezeti vastagság mellett maximális hőszigetelő képesség, könnyű bedolgozhatóság, ne tartalmazzon az egészségre káros anyagot, a változó felületnagyságok mellett minimális, inkább nulla hulladék keletkezése. A relatíve kis légköbméterű helyiségekben kiemelt jelentőségű a dolgozók egészségvédelme, ezért a kiválasztott anyagok mindegyike rendelkezik az Európában a lehető legmagasabbnak számító Indoor Air Quality [Beltéri Levegőminőség] szabvány Gold minősítésével.
Az első így készült vagonok már jól vizsgáztak a gyakorlatban. Nyári tesztidőszakban 1 hetes tartós 34-35 °C nappali hőmérséklet mellett a belső térben 26-27 °C –t mértek a lezárt vagonokban, klímahasználat nélkül.
Hidegben, -1°C külső hőmérséklet mellett a mindössze 1500 W teljesítményű fűtőtest a kb. 100 lm3-es helyiségben 1⁄2 óránként kb. 5 perces működéssel stabilan, egyenletesen tartotta a beállított 21 °C-ot. Ezekkel az eredményekkel teljesültek az elektromos energia felhasználással kapcsolatos elvárások is. Az újabb kocsik tetőinél, mivel a hely engedi, már 16 cm vastag Classic 032 kerül beépítésre, hogy a maximumot lehessen kihozni egy olyan építési feladatból, ahol minimális, illetve csak korlátozott tér áll rendelkezésre.
A vagonok eltérő funkciójú helyiségei közötti válaszfalakba a jó hangszigetelő képességű, táblás, 50 mm vastagságú Ekoboard [AFr ≥ 5 kPa S/m 2 ] anyag került beépítésre, hogy a pihenés és a munka békés egymás mellett élése is biztosítható legyen.
A kifejezetten jó szigetelési minőség a kiváló hővezetési tényezőjű szigetelőanyagnak és a szakszerű, jó minőségű beépítésnek köszönhető. Mind a hő, mind pedig a hangszigetelés készítésénél kiemelten fontos az anyagok szoros illesztése, a hézagmentes beépítés, mivel az „ottfelejtett” hő- vagy hanghidak jelentősen rontják a végeredményt. A szigetelések pára elleni védelmét párazáró fólia biztosítja.
A megrendelő igényei szerint a projektet a Módos Property Zrt. bonyolította, a tervezéstől a komplett kivitelezésig. Véleményük szerint a kiválasztott anyagok jól vizsgáztak: jó volt vele dolgozni, minimális volt a porképződés, az anyag szagtalan, könnyen vágható illetve beépíthető, nem roskad. A különböző tervezési szempontok optimális összehangolásával, jó minőségű, korszerű anyagok beépítésével sikerült egy új kocsi beszerzési árának töredékéből megvalósítani a projektet. A végeredmény magáért beszél, a Classic 032 és az Ekoboard szigetelőanyagok pedig láthatatlanul végzik a feladatukat, szolgálják a használókat a mindennapokban.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Fúrógépek és a fúróeszközök
A fúrót a kézi vagy gépi hajtású, hordozható vagy helyhez kötött fúrógépekkel forgatjuk. Néhány jellegzetes fúrógépet mutatunk be mai posztunkban.
A villamos kézi fúrógép 12 mm átmérőig terjedő furatok készítésére alkalmas. A fúrót villamos motor forgatja, az előtolás kézi erővel történik. A fúróorsó elülső végén van elhelyezve a fúrófej. Fúráskor a jobb kéz a fogantyúnál nyomást gyakorolva tartja, a bal kéz nyakánál támasztja a gépet. A nehéz gépeket mellel nyomják és két oldalsó fogantyúval vezetik. Ezek 25 mm átmérőig terjedő furatok készítésére alkalmasak.
Állványra szerelve helyettesíthetik az asztali fúrógépet. A mellfúrógéppel 10 mm furatátmérőig fúrhatunk. A vízszintes beállítást a munkadarab megfelelő elmozdításával végezzük. A fúrógépet függőleges irányban lehet emelni vagy süllyeszteni. Az emelőszerkezet megoldása rendszerint csiga-csigakerék vagy fogaskerék-fogasléc. A fúrómű beállítása után rögzítendő.
Az állványos és oszlopos fúrógépeket középnehéz munkadarabok vagy nagyobb átmérőjű furatok (40 mm-ig) fúrására használjuk. A munkadarab vízszintes beállítását itt is, mint az asztali fúrógépeknél, a munkadarab tologatásával végezzük. Az állványos és oszlopos fúrógépeknek csaknem mindig van gépi előtolásuk.
A sugárfúrógépeket közepes és nagy munkadarabok megmunkálására használjuk. Kinyúlásuk (az orsó közepének az állványtól vagy oszloptól mért távolsága) az összes fúrógépfajták között a legnagyobb. Ez is alkalmassá teszi nagyméretű munkadarabok megmunkálására. Súlyos munkadarabok megmunkálásakor azért esik rájuk a választás, mert felépítésük erős és merev.
A munkadarabot közvetlenül az alapöntvényen kiképzett felfogólapra vagy a felfogólapra helyezett öntöttvas állványra helyezzük. A gép kinyúlása az orsószekrény elmozgatásával változtatható. A munkadarabokat helyük változtatása nélkül lehet rajta megmunkálni. Két irányban forgatható. Két villamos motorja van. Az egyik a fúróorsó forgatását, a másik a szárny mozgatását, emelését és süllyesztését szolgálja.
Az előbbieken kívül használjuk még a helyzet-fúrógépet, amely a legpontosabb fúrómű. A helyzetfúrógépet nagy pontosságú furatok megmunkálásán és csiszolásán kívül marásra, előrajzolásra és bemérésre is használjuk. A sokoldalú felhasználáshoz számos tartozéka (optikai mérőberendezések, felfogó-derékszög stb.) van. Rezgésmentes és 20 °C állandó hőmérsékletén tartott helyiségben működtetik. A többorsós fúrógépet tömeggyártásban használják. Lényege, hogy egyszerre több, különböző átmérőjű furatot is készít.
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
A LÁDA - 1 rész
Igazából itt a blogon már szóltunk több ízben az alapvető szerszámokról, illetve arról, mit is érdemes összeszedni a kezdő barkácsolónak. Nyilván függ persze ez attól, milyen jellegű munkáknak fogna hozzá, asztalos, lakatos, netán villanyszerelői babérokra pályázna inkább. De általában persze ezek mind egyszerre lennének érdekesek. A téma most onnan jutott eszembe megint, hogy szereztem egy szép új szerszámos ládát, ami mostantól az autóban utazna velem mindenfelé. És megpróbáltam kitalálni, mit is kéne belerakni, hogy alkalmas legyen amolyan „mindentmegoldó csodapálca” jellegű hasznosításra.
Igazából persze itt is elsőként a feladat milyenségét kell behatárolni. Alapvetően asztalosságról, helyszíni szerelésről, konyhabútor összeállításról van szó. Azonban számos esettet tudok felidézni, amikor olyan munkafolyamatok, olyan eszközök váltak szükségessé, amelyek eredetileg egyáltalán nem tartoznak az asztalosság körébe. Egy mindentmegoldó csodapálca/csodaláda viszont ezekből is minél több problémára kéne megoldást jelentsen.
Mielőtt tovább mennék az okfejtésemben, nézzünk kicsit vissza arra, mit ajánlottunk korábban:
Volt egy négy részes írásunk, Fakopáncs részleg címen, ahol körbejártuk az alapvető szerszámok és az alapanyagok körét. A sorozat első része a szerszámokról szólt:
http://furdancs.reblog.hu/fakopancs_divizio_1_resz_a_szerszamok
Volt továbbá az otthon szükségessé váló szerszámkészletekről is posztunk:
http://furdancs.reblog.hu/mar-megint-egy-szerszamosposzt
Ezek mindenképp érdekes írások, érdemes végigolvasni őket, csupa magvas gondolatot és halálunkig elkísérő bölcsességet lelünk bennük. És ezt nem csak azért mondom mert én követtem el őket...
Tehát visszatérve az alapgondolatra, végre lett egy új ládám. Önmagában a láda kiválasztása sem egyszerű, hiszen millió ellentétes szempontnak kell megfeleljen.
Az első a méret. A láda nagy kell legyen, hogy elférjen benne minden. (Hogy a nagy, mindennel feltöltött láda nehéz is lesz, az most egyelőre még ne zavarjon...) Aztán az is fontos, hogy kellően masszív legyen, nem baj, ha rá tudunk állni ha muszáj, amolyan szükség-fellépőként, és az sem baj, ha időnként dolgozni is lehet rajta, szintén szükség-munkaasztalnak is jó. Nyilván fontos hogy jól záródjon, erős pántjai, és erős hordozófogantyúja legyen.
Hasznos, ha van a tetejében szortiment láda vagy fedél, tehát mondjuk a csavarokat és az apró alkatrészeket is van hol tárolni. Viszont ha ilyen a tető kialakítása, akkor bizony a létra funkció már nem az igazi.
A láda, amit találtam Extol gyártmány, és szinte minden kívánalomnak megfelel, kivéve a szortiment funkció hiányát. Van a ládának egy nagyobb testvére, az már ezt is tudja, csak hogy az már egyszerűen túl nagy. Ez viszont még épp hordozható méret. És kellően masszív. Néhány bosszantó apróság ugyan van ezen a darabon is, például hogy a kivehető szerszámtálca szélső furatait nem lehet használni, mert a ládába helyezve ezek ráülnek a láda tartórészére, így nem lehet csavarhúzót, vagy más hosszabb szerszámot tartani bennük. Cserébe viszont tényleg masszív a kialakítás, és a tálca sem lötyög/zörög a helyén.
Látható, hogy felütközik a tartólyukakba helyezendő szerszám a láda, a tálca tartására kialakított részén.
Van néhány speciális 'becsípődésem" is. Például általában szeretném, ha egy láda minél több, egymástól elszeparált részből állna, hiszen így mód lenne a szerszámféleségek külön tárolására. Azonban tapasztalat, hogy ez a valóságban teljesen megoldhatatlan kérdés (legalábbis, ha egy átlagos testfelépítésű humanoid meglévő két kezével hordozható megoldást keresünk), mert az elszeparált részek egyben méretkorlátot is jelentenének, tehát bizonyos méretnél hosszabb, vastagabb szerszámok nem férnének már oda, ami nem célszerű.
Ugyanakkor van néhány érdekes elem is ezen a ládán, például lehet használni rögtönzött fűrészállványnak, ami mindenképp hasznos funkció.
Szóval összességében jónak tűnik a választás. És bár az elméleti tökéletességet nem éri el, a megengedhető kompromisszumoknak egész jó keveréke. Hanem a neheze, vagyis hogy mi kerüljön bele, az bizony még előttünk áll. Ezt a következő, holnapi posztunkban járjuk körbe. Addig már csak egyet kell aludni, nem is érdemes becsukni a böngészőt, mindjárt folytatjuk...
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
A LÁDA - 2. rész
Ott tartottunk, hogy meglett a láda, már csak meg kell tölteni. Arról is szóltam, hogy ez a nehezebb fele a dolognak. Alapvetően persze asztalos szerszámok kerülnek a ládába, de azért kell ide más is. Minden munkánál vannak előre nem látható apróságok. Ezek sokszor igazán jó minőségben csak műhelyben oldhatóak meg, de néha azért a helyszínen is lehet varázsolni, ha van hozzá szerszámunk kéznél.
Nézzük hát, mi is került a ládámba. Gondolatjel után mindenhol meg is indoklom miért. (A poszt írása pillanatában még messze nem kész a felszerelés, fog ide még kerülni pár dolog, bizonyosan.)
Kalapács. - Igazából persze kellene minimum három kalapács, egy kicsi, egy nagy, és egy gumi- vagy fakalapács. De miután ennyi hely nincs, így egy közepes, hagyományos kalapács lett a kiválasztott. Ha mondjuk bútortestet kell összeállítani, akkor nyilván valamilyen párnafát teszünk a bútor oldala és a kalapács közé, hogy ne sérüljön a felület.
Vésők. - Egy keskeny és egy szélesebb darab biztos elfér a ládában. Millió olyan eset lehetséges, amikor szükség van rájuk, például beépített bútoroknál a lábazat, vagy épp a görbe falak mentén kell kicsit faragni a bútort. De az ajtók és ablakok zárcseréjénél is nélkülönözhetettlen.
Falcgyalu. - A kézi falcgyalu szintén alapszerszám, főképp a nyílászárók passzításánál, de általános gyaluként is jó ha muszáj, és kevesebb helyet foglal minden más gyaluféleségnél.
Csavarhúzók. - Bár akkus csavarhúzógép mindenféle bitekkel mindig van nálam, azért három-négy hagyományos csavarhúzó is kerül a ládába, egyszerűbb elővenni, és akár feszítésre, vagy amolyan kaparószerszámnak is alkalmasak. Két PH (kereszthornyú) és két lapos általában elég.
Fogók. - Egy kombinált és egy csípőfogó mindenképp kell. Esetleg egy harapó, netán egy csőrös fogó is hasznos lehet. Egy erőfogó is jó ha van, ha mondjuk vizet is kell szereljünk, vagy egy beszorult csavart kell kibányásznunk valahonnan.
Kézifűrész. - Egy illesztő, de minimum egy japánfűrész mindenképp kell a ládába. És szintén jó, ha van minimum egy fémfűrészlapunk, akár rendes fogantyús kerettel is. Egy rendes illesztőfűrész persze általában 50 centi hossztól indul, tehát nem biztos hogy belefér a ládánkba, de egy japánfűrész azért biztos beügyeskedhető. És fűrészelni való mindig van...
Villáskulcsok. - Ezek bizony elvileg nem asztalos szerszámok, de a 8-17 méretosztályban elég sokszor van rájuk szükség, összehúzó-vasalatok, masszívabb rögzítő csavarok mindig feltűnhetnek.
Imbuszkulcs készlet. - Ez is sokszor kell, a gyári szerelvények sokszor imbusz fejű csavarokat használnak, szintén gyakori a torx nyílás is, nem árt abból is egy készlet.
Spakli. - Egy spatula, vagyis simító ezer dologra kellhet, mindenféle kencék, ragasztó, tömítőanyagok felvitelekor vagy épp egy gyors gipszeléskor jól jön.
Reszelő. - Egy fa- és egy fémreszelő sosem árthat, jó ha félgömbölyű és sima oldallal is rendelkező modellt találunk.
Asztalos szorítók. - Mondjuk két darab, kis méretű, leginkább arra kell, hogy mondjuk két szekrény korpuszát összeszorítsuk velük, összefúráshoz és -csavarozáshoz.
Szike. - Vágni mindig kell, akár háztartási gépet kell kicsomagolni, vagy műanyg tiplit méretre szabni, vagy épp egy szilós tubust kinyitni, szike nélkül nem lehet.
Olló.
Csiszolópapír vagy vászon. - Szintén mindig lehet rá szükség.
Ecset. - Elfér, és kellhet.
Mérőszalag. – Ez egyértelmű.
Ceruza. – Ez is.
Vízmérték. – Detto.
Fém derékszög, esetleg fém vonalzó. - pontos vágásokhoz, fogazás vagy csapolás berajzolásához.
Ragasztó szalag (duck tape), szigetelő szalag,
Nem árthat egy finomabb szerszámkészlet sem, órás csavarhúzók, finom fogók, ha mondjuk egy zár belsejébe is bele kell nyúlni. Ez saját tokjával együtt elfér a ládában.
Egy fázisceruza, ha mégis villanyt szerelnénk. Esetleg egy huzalhámozó/blankoló fogó, ugyanezen okból.
Pontozó az fúrásokhoz, furatmélyítő, körkivágó, pánthelymaró... ezek mind fontosak, de ezek persze fúrógéphez valók, tehát mondjuk tarthatjuk azzal egy dobozban vagy ládában.
Egyelőre itt tartok. A motoros gépek külön dobozokban laknak, nyilván azokhoz is van csomagolva pár szerszám. Ez a láda inkább a legalapabb, abszolút általános feladatokra készült. Ha az olvasóink tudnak olyan szerszámról, ami még mindenképp fontos lehet, ne habozzanak, osszák meg velünk!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Fúrás és süllyesztés
A különböző alkatrészek szerkezeti összekötéséhez különböző nagyságú és alakú lyukakra (furatokra) van szükség. Ezeket a lyukakat a lyukasztáson kívül fúrással készítjük. Fúráson azt a forgácsoló eljárást értjük, amellyel fúrószerszámmal a teli anyagokból hengeres lyukat (furatot) munkálunk ki. A furat kétféle: átmenő és zsákfurat. Az előbbi a munkadarabból „kifut” azon teljesen átmegy, az utóbbi csak bizonyos mélységig terjed.
Fúrószerszámok
A fúrást fúrószerszámmal, fúrógéppel és a szükséges segédeszközökkel végezzük. Fúró- szerszámként fúrót használunk. A fúró anyaga szerszámacél, gyorsacél vagy keményfém. A fúró kétélű forgácsolószerszám.
A korszerű furatmegmunkálás szerszáma a csigafúró. Alapjában a csigafúró csavar alakú, s így a csigafúró elnevezés nem fedi a valóságot. Ez az elnevezés azonban annyira átment a köztudatba, hogy a szabvány is ezt fogadta el.
A csigafúró részei
A csigafúró két fő része: a szár és a dolgozó rész. A dolgozó részen találjuk a forgácshornyot, a vezetőszalagot és a vágóéit. A szár a fúró befogására való. A 10 mm-nél kisebb csigafúrók nagyrészt hengeres, az annál nagyobb átmérőjűek kúpos szárral készülnek.
Kúpos- és hengeres szárú csigafúró
A forgácshorony csavarvonal kiképzésű. Arra való, hogy a keletkező fúróforgácsot fúrás közben a furatból eltávolítsa. Ezt a csavarvonal kiképzése teszi lehetővé. A csigafúrónak két forgácshornya van, a két vezetőszalag a fúrót vezeti. A szalagfelület átmérője a szár fölé fokozatosan csökken. Ez a csökkenés azonban igen kicsi, a furatátmérőtől függően 100 mm-en- ként 0,03...0,2 mm-ig változik. Célja, hogy a szalagfelület enyhén kúpos legyen, és így a fúró ne szorulhasson a furatba. A forgácshornyok között megmaradó teljes anyagkeresztmetszetet a fúró magjának vagy lelkének nevezzük.
Keresztél: a csigafúró csúcsának közepén helyezkedik el. A keresztél nem forgácsol, hanem az anyagot nyomja, roncsolja, a fúrást nehezíti. Ezért méretét köszörüléskor minél kisebbre kell venni, értéke a fúróátmérő 1/5-ét ne haladja meg.
A csigafúró élkiképzését a fúró hegyének kúposra való köszörülésével valósítjuk meg.
A forgácsolás alapfogalmai
Előtolás: A csigafúró fúrás közben forgó és haladó mozgást végez. A forgó mozgást forgácsoló főmozgásnak, a tengelyirányú haladó mozgást forgácsoló mellékmozgásnak vagy előtolásnak nevezzük. A fúrószerszámmal fúrás közben be kell hatolni az anyagba. A behatoláshoz a szerszámot rá kell nyomni az anyagra. Ehhez meghatározott állandó erőre van szükség. Ezt a tengelyirányú erőt előtolási erőnek nevezzük. A fúró behatolása az anyagba meghatározott tengelyirányú nyomás és sebesség mellett mehet végbe. Ezt a tengelyirányú sebességet előtolási sebességnek nevezzük. Az előtolás mértékegysége a mm/fordulat vagy mm/perc. Fúráskor az előtolást mm/fordulat bán adják meg.
A gyorsacél fúrókra vonatkozó vágósebességek és előtolások értékeit a táblázat tartalmazza.
Éltartam: A szerszám a forgácsolási művelés közben felmelegszik. Nagyobb sebességnél nagyobb a szerszám hőmérséklete. Minden szerszámacél a növekvő hőmérséklet hatására egy bizonyos hőmérsékletértéktől felfelé már elveszíti keménységét, kilágyul. Ha a hőmérsékletet tovább növeljük, a szerszám egyes pontjai megolvadnak, leégnek.
Minél életlenebb a szerszám, annál inkább melegszik. Ezért van nagy jelentősége a szerszám munka közbeni kopásának. A szerszámkopás ugyanazon szerszámacélra, ugyanazon megmunkálandó anyagra és egyazon forgácsoló sebesség mellett mindig ugyanannyi idő elmúltával következik be. Ezt az időt a szerszám éltartamának nevezzük. Minden forgácsoló sebességhez más-más éltartam tartozik. A szerszámacél éltartama a legkisebb, a gyorsacélé közepes, a keményfémé a legnagyobb.
Forgácsoló sebesség: Fúróknál forgácsoló sebességen a fúró kerülete egy pontjának kerületi sebességét értjük. A forgácsoló sebesség tehát az alkalmazott n fordulatszámtól és a fúró átmérőjétől függ. A forgó mozgásban levő test minden pontja körvonalon mozog, e körök pontjainak kerületi sebességei a középtől kifelé nagyobbak, mint a középhez közelebb levőké. A legkülső köríven fekvő pont sebessége a legnagyobb, ez a sebesség a fúró tényleges kerületi sebessége. A forgácsolásban a kerületi sebességet forgácsoló- (vágó-) sebességnek nevezzük, mértékegysége m/min.
Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Mágneses megoldások
Két egészen egyszerű, mégis nagyszerű termékre bukkantam a napokban. Mindkettő a mágnesesség varázslatát alkalmazza, egyebekben viszont alig bonyolultabb termékek, mint az ősemberek botjai voltak. Mégis sokat segíthetnek, bizonyítva azt a tételt, hogy a technikai fejlődés nem feltétlenül egyedüli záloga a minőségi munkavégzésnek...
Az első tárgy egy mágneses tál. Azt mindenki tudja, aki már végzett bármilyen javítási munkát, hogy egy bármilyen munkadarabból kiszedett csavarok, hajlamosak eltűnni. Ha mondjuk szétszedéskor 10 csavart hajtottunk ki az épp szerelt berendezésből, biztos, hogy összerakáskor már csak 9 csavart fogunk találni. Jó megoldás lehet, ha a csavarokat egy tálkában gyűjtjük. Ilyenkor, ha mondjuk véletlenül belerúgunk, vagy rálépünk a tálka szélére, legalább az összes csavar egyszerre repül szanaszét...
Kivéve, ha mágneses tálat használunk! Ebbe ugyanis szépen beleragadnak a csavarok és minden apró (mágnesezhető) fém alkatrész. Ez az Extol gyártotta termék 13 centiméter átmérőjű, elég sok csavar belefér. Eddig ez persze sima ügy. Viszont arra kevesebben gondolunk, hogy egy ilyen tál nem csak a földre helyezhető, hanem - miután nem csak belül mágneses ugyebár - egy függőleges fém felületre is odanő, és megtartja a belé helyezett fémtárgyakat. Tehát mondjuk egy háztartási gép oldalára, vagy akár az autó oldalára is felhelyezhetjük, az erős mágnes ott tartja, és persze a bele helyezett fémcsavarok is ott maradnak. (A tál alja gumírozott, tehát nem karcolja össze a felületet.) Például ha kereket cserélünk az autón, a csavarokat nem kell leteni a földre, elég a tálat felhelyezni a sárvédőre vagy az ajtóra, majd abba rakni a csavarokat. Tiszta varázslat!
A második tárgy sem sokkal bonyolultabb. Ha mégis elgurul egy csavar, és beesik mondjuk az épp szerelt konyhaszekrény mögé, akkor bizony elég sok bosszúságot okozhat, amíg kivadásszuk onnan. (Legtöbbünknek épp pár centivel rövidebb a karunk, mint ilyen esetekben kellene.) Erre kínál jó megoldást ez a teleszkópos bot, amely végén egy erős mágnes található. A működési elvet gondolom nem kell nagyon körbeírni, a lényeg, hogy az összecsukott állapotban csak 14 cm hoszzú, de 60 centire kihúzható bot elér a konyhaszekrény alatt a falig, és simán képes kivarázsolni az odapotyogott utolsó darab pántcsavart, vagy mosogatócsap rögzítőanyát. A leírás szerint a bot, a végén lévő neodimium mágnes erejével akár 2,5 kg-os tárgyat is képes felemelni, ez pedig bőven elég nekünk.
A legjobb, hogy ez a két termék ráadásul nem is drága. Szóval akár amolyan karácsonyi ajándéktipp is lehet, beszerzésük sem bonyolult, a tálka itt, a teleszkópos bot pedig itt is megtalálható, de a legtöbb szerszámboltban találunk ugyanilyen, vagy hasonló termékeket.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Cseréljünk ajtót
Van egy csomó olyan ház körüli munka, amelyeknél a legtöbbünkben fel sem merül, hogy saját magunk oldjuk meg. Olyanokra gondolok, amelyek túlságosan bonyolultnak, túl sok szakmai tudást igénylőnek tűnnek. Pedig sok esetben alaptalan a félelmünk, ha végiggondoljuk a tennivalókat, rájöhetünk, hogy messze nem olyan bonyolultak.
A minap egy ismerősnél kellett bejárati ajtót cserélnünk. Pontosabban egy hagyományos, csak belülről nyíló erkély-tolóajtó helyett lett szükség egy igazi, kívülről is nyitható bejárati ajtóra. A méretek jónak tűntek, a tolóajtó nagyobb méretű volt, mint a kinézett bejárati ajtó tokjának külső méretei.
Ez volt a kiindulási állapot.
Elsőként le kellett bontanunk a tolóajtót. Ehhez legelőször is leszedtük az ajtó tokjára szerelt redőnyt, és annak keretét.
Majd leszedtük magát az ajtót. A korrekt leakasztáshoz hozzá kellett volna férjünk a sínekbe csatlakozó vasalatok rögzítő csavarjaihoz, azonban a beépítés módja miatt erre esély sem volt. Némi feszegetés után azért az alsó sínből kiugrottak a vasalatok, felül pedig elvágtuk a rögzítő csapokat. A tolóajtó tokjáról is leszedtük a feleslegessé vált vasalatokat.
Ezután az új, műanyagtokos ajtó tokját egyszerűen beállítottuk, majd csavaroztuk az ajtónyílásba. Persze az új tok kisebb volt, mint a rendelkezésre álló nyílás. Szélességben és magasságban is szükség volt toldásra, így az ajtótok alá egy tölgyfa stafli került beépítésre, a tok két oldalára és fölé pedig az ajtóhoz beszerezhető műanyag toldatok. (Ezekhez a műanyagtokos ajtókhoz általában vásárolhatóak külön toldóelemek, épp az ilyen esetekre. Ezek simán, 'legó szerűen' rápattinthatóak az ajtó tokjára.)
Kívülről nézve a műanyag tok szépen beült a korábbi ajtó barna fa keretébe.
A beállított tokot azért purhabbal is körbenyomtuk, inkább hőszigetelés miatt, hiszen a rögzítést a csavarok megoldották. Ezután már csak takarólécekkel kellett körbeszegni az ajtókeret belső oldalait, ezek a lécek takarták el a régi és az új ajtókeret találkozását. A lécek és a régi keret fehérre festését a háziak vállalták, így némi takarítást követően a mi dolgunk véget is ért.
Az egész műtét pár óra volt, és igazából mi csodálkoztunk a legjobban, milyen könnyen ment. Visszakanyarodva a nyitó gondolathoz, egy ilyen bejárati ajtó csere elsőre sokkal nagyobb falatnak látszik, mint amekkorát jóérzéssel bekapnánk. Pedig ha nekiesünk, akkor igazából csak egy könnyű előételnek bizonyul.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek