Bár már jó néhány éve kaphatóak a különböző fóliaanyagú medencék a kereskedelemben, igazán olcsóvá az utóbbi 5-10 évben váltak. Manapság már akár 30000.- Ft alatti összegért is vehetünk egy 3,6 méter átmérőjű medencét, szűrő és vízforgató berendezéssel, takarófóliával. Persze ilyen alacsony áron nem számíthatunk túl hosszú élettartamra, de ez már az az árszint, ahol akár egy  szezon miatt is megérheti a beruházás, különösen, ha több gyerek is van a családban, hiszen ennyi pénzt akár egy hétvégén is otthagyhatnánk egy strandon. 

Ezek a medencék alapvetően két csoportra oszthatóak, merev falúakra és felfújhatóakra. (Illetve van még a fémvázas megoldás, ami igazából afféle köztes variáció, itt egy rudakból összelegózható kaloda adja a merevítést.) Minden típusnál fontos tudni, hogy a medencék merevítését igazából a bennük lévő több köbméter (vagyis több tonna) víz végzi el. A medencék anyaga túl vékony ahhoz, hogy a víz támasztása nélkül önállóan megállna. A merev falúaknál valamilyen fém- vagy műanyag lemez van a víz bent tartásáért felelős fólia külső oldalán, a felfújhatóaknál pedig egy levegővel töltött „öv” ami a medence merevségét biztosítja.

A Knauf Insulation júniusi hírlevelében nem kifejezettem barkácsprojektről esik szó. Egy Szombathelyen található multinacionális vállalat irodája és gyártócsarnoka zajvédelmi megoldását mutatják be. Bár a bemutatott hangszigetelő táblák lehetnek ismerősek, ezekről szóltunk már többször, ilyeneket használtunk a Grund Stúdió belső akusztikai kialakításánál is, itt most ipari felhasználásról esik szó, egy épület létesítményakusztikai teljesítményét kívánták javítani. 

Ez most egy olyan poszt lesz, ami kifejezetten alkalmas arra, hogy az új Facebook csoportunkban okos tanácsokat kapjunk hozzá. Az van, hogy rábukkantam egy régi, de igazából komolyan sosem használt Rowenta mobilklímára. Az első próba során működött, legalábbis a ventilátor és a kompresszor is ment. Gondoltam, beállítom ide a stúdió előterébe, ártani biztos nem fog. 

Az egyensúly fejlesztésére számtalan sporteszköz létezik, ezek egyike a 'balance board' néven ismert deszkadarab. A működési elve rém egyszerű, fogunk egy darab csövet/rudat, ráteszünk keresztbe (vagy hosszába) egy darab deszkát, aztán ráállunk. Ezután nyilván össze-vissza törjük magunkat meg a körülöttünk lévő tárgyakat is, de ha a csontjaink összeforrása után újra (-meg újra, meg újra) ráállunk, akkor egy idő után azért megtanulhatunk rajta is maradni. 

A mai fúrógépeknél már általános a különböző gyorstokmányok használata. Ezek sokszor célszerűek is, hiszen nincs szükség szerszámra (tokmánykulcsra) a használatukhoz. Azonban az élettartamuk általában nem közelíti meg a hagyományos, kulcsos tokmányokét. Több megoldást használnak a gyártók, ezek különböző hatékonyságúak. Sajnos időnként előfordul, hogy ezen tokmányok kézzel történő megszorítása már nem elégséges. Van, hogy a tokmányba fogott fúrószárat egyszerűen nem vagyunk képesek elég szorosan rögzíteni, és az a munka közben megcsúszik/megforog a tokmányban. 

Az életnek sokféle célja és értelme lehet. Hihetünk az igazságban és megpróbálhatunk tenni érte. Vagy épp a pénzben és megpróbálhatunk minél többet összeszedni belőle. Élhetünk másokért és lehet persze a saját örömünkért is. Nyilván mindezek (és számtalan egyéb megfontolás) lelkesítő, bájos vagy épp elrettentő keveréke is adhat célt számunkra. 

"A dolog ott kezdődött, hegy leégett a porszívónk motorja. Mondjuk, kicseréltem, de nem volt olcsó a kínai motor sem. Ennek kapcsán kissé utánajártam a motoroknak, amik a szívó célú gépekben vannak. Ami elsőre feltűnt, hogy más a kialakítása a sima porszívómotoroknak, és más a takarítógépeknek, más a profi gépeknek." - kezdi levelét rendszeresen publikáló barkácshősünk, Zweitakt. Köszönjük és gratulálunk!

A múltkor írtunk a kerti asztalról. Akkor szóba került, hogy néhány régi széket hasznosítok újra hozzá. Így is történt, bár mint kiderült, messze nem ez volt a legegyszerűbb megoldás. 

Akik több-kevesebb rendszerességgel követik a Furdancs blog posztjait, igen változatos témakörökben találkozhattak már írásokkal. Ennek több oka is van. Egyrészt mi mindenhez IS értünk - vagy ha nem, az sem tántorít el attól, hogy nekiálljunk, és ezeket a próbálkozásokat megátalkodottságunkban még posztokban dokumentáljuk is. Szintén a témáink körét szélesítették a Cser kiadó mindenféle szakkönyvei, amelyek remek muníciót szolgáltattak egy-egy íráshoz. És persze azt sem felejthetjük ki a felsorolásból, hogy ezt a blogot az évek során sok szerző segítette hosszabb-rövidebb ideig, és ők persze mind hozzátették a saját szakterületük tudományát is.

Itt a blogon szívesen adunk teret mások írásainak is. Különösen, ha ezek törzsolvasóinktól, vagy törzskommentelőinktől érkeznek. Az alábbi írás is egy régi követőnktől érketett, ajánljuk figyelmetekbe: