Itt a Furdancs blogon ugyan sok mindenről szó esett már, de néhány témát eddig kerültünk. Ilyen például a szerelem és a csalódások témaköre. Azt talán nem kell kifejtenünk, hogy ez a kettő együtt jár, maximum az időpontban van némi eltérés köztük. (Igen, tudom, ezt az állítást némelyek talán vitatnák. Hát, majd rájönnek ők is.) 

A klasszikus iskola szerint a tavasz a szerelem igazi időszaka. Azonban szerintünk ez nem általános érvényű törvény, jómagam például az őszi, lombhullós-esőcsillogós-ködszitálásos szerelmeket részesítem előnyben. Vélhetően akad olyan az olvasóink között, aki nyár közepén is képes a szerelemre, így itt az ideje, hogy némi romantikát csempésszünk ide, a barkács szekcióba is.

Csigafúróval nem lehet pontos és sima felületű furatokat készíteni. Ha  a  furatnak  pontosnak  és  a  felületnek  simának  kell  lennie,  akkor  a furatot  dörzsölési  ráhagyással  kell elkészíteni,  és  utána  megfelelő méretű dörzsárral  fel kell  dörzsölni.

A dörzsölés furatbővítő megmunkálás. Főleg abban különbözik a fúrástól, hogy igen vékony fémréteget választ le. Dörzsöléshez,  akárcsak  a  fúráshoz, egyidejűleg két mozgásra van szükség; forgó mozgásra és a forgástengely irányában egyenes vonalú haladó mozgásra.

A dörzsölést kézzel vagy géppel végezzük, ennek megfelelően megkülönböztetünk kézi és gépi dörzsárat. A kézi dörzsárak a többélű forgácsolószerszámok csoportjába tartoznak.

A dörzsár részei

A dörzsár részei a fogazott, forgácsoló élű dolgozó rész, a hengeres szárrész és a forgatóvas elhelyezésére szolgáló négyszögletes rész. A dolgozó rész hengeres vagy kúpos. Ennek alapján nevezzük a dörzsárat hengeres vagy kúpos dörzsárnak.

Kúpos dörzsár

A dolgozó rész a dörzsár fogazott vagy késekkel ellátott része. A dolgozó részen további négy részt különböztetünk meg: a bevezetőkúpot, a forgácsoló- vagy vágókúpot, a simító vagy vezető részt és a hátsó kúpot.

A dörzsár élkiképzése

A bevezetőkúp a forgácsolókúp előtt levő rövid letörés, amelynek alkotója a dörzsár tengelyével rendszerint 45°-os szöget zár be. A bevezetőkúp a szerszámnak a furatba való ütközésmentes behatolását biztosítja, s ezzel óvja a dörzsárat a rongálódástól.

A forgácsolókúp a bevezetőkúp mögötti kúpos rész. Dörzsöléskor ez végzi a tulajdonképpeni forgácsoló munkát.
A simító rész vezeti a dörzsárat a furatba, és a furat felületének befejező simítását végzi.
A hátsó kúp a dolgozó rész utolsó szakasza, a simító részhez csatlakozik a simító rész mögött található, és azért készül a szár fele szűkülve, hogy munka közben kisebb legyen a súrlódás.

A dörzsár lehet jobbra és balra vágó. Jobbra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával megegyező, balra vágó, ha vágási iránya a szerszám szára felől nézve az óramutató járásával ellenkező. A dörzsárak nagyobb fogszámúak, mint az egyéb furatmegmunkáló szerszámok. A nagyobb fogszámot a furat megkívánt felületi simasága és mértani alakjának pontossága teszi szükségessé.

A dörzsár fogosztása egyenlőtlen, mert ezáltal a terhelési ingadozásból származó egyenlőtlen erőhatások jobban eloszlanak, s így annak felületrontó hatása kisebb mértékben jelentkezik. A dörzsár fogainak száma a legtöbb esetben páros, mert a dörzsár átmérője így könnyen mérhető.

Hasított állítható dörzsár

A hengeres dörzsárak mérete nagyobb részben állandó. Az állítható dörzsárakat 0,6... 1,2 mm-es állítási határok között a kívánt méretre be lehet állítani. A szűkebb határok között állítható hengeres dörzsár fogazott része fel van hasítva és a végén levő feszítőcsavar állításával szabályozható. A beállítás pontosságát próbadörzsöléssel ellenőrizzük.
Tágabb határok között állítható a betétkéses hengeres dörzsár. A dörzsártest lejtős hornyaiban elhelyezett betétkéseket a dörzsártest két végére szerelt szabályozóanyákkal lehet pontos méretre állítani.

Betétkéses állítható dörzsár

A csavarthornyú dörzsárnak csak akkor van szerepe, ha a furat felületének folytonosságát hornyok (pl. ékhorony) szakítják meg. Ilyen furatban a tengelyirányú élek a megszakítás élébe ütköznek, a dörzsár emiatt ugrál és sokszögletű felületet készít.

Csavarthornyú dörzsár

A gépi dörzsár élei rövidebbek, szára hosszabb, mint a kézi dörzsáré, fúrógéppel forgatható. Befogását ugyanúgy kell végezni, mint a kúpos szárú fúrókét.

Gépi dörzsár

Forrás: Simon Sándor Fémipari alapképzés (1976.) című nagyszerű tankönyve, mely a kiadása óta eltelt évtizedek dacára is megőrizte mindazon tudás aktualitását, melyre a barkácsműhelyben szükségünk lehet.

   Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is. 
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.

Mai posztunkban partnerünk, a Knauf Insulation lát el bennünket információkkal arra az esetre, ha véletlenül légcsatornát, vagy csővezetéket szigetelnénk. 

Hangszerész komáimmal faragtunk egy elektromos gitárt 2016-ban. Pár hét használat után azt éreztem, hogy nincs elég kraft a gitár hangjában. Bedugatlanul se, bedugottan se igazán. Hogy honnan jött az ötlet, azt most nem részletezem, de azt találtam ki, hogy legyen vastagabb a test, hátha az segít.

Egyre népszerűbbek a szerszámokat és munkagépeket "ábrázoló" játékok. A gyerekek mindig szívesen utánozták a felnőtteket (Apa kocsit hajt) és most egészen élethű, motorhangot kiadó, mozgó alkatrészekkel felszerelt szerszám utánzatokat kaphatnak karácsonyra. Egy ötletadó csokorral kedveskedünk olvasóinknak a kereskedelemben kapható példányokból és még egy rövid motivációs tréninget is mellékelünk gyermekek számára, meséljék tovább!

Rés a pajzson, avagy a letört lemezdarab gyors pótlására kerül sor posztunkban és megismerkedünk egy hasznos szegecselő eszközzel, a popszegecs-húzóval is. A javítás nem vett több időt igénybe, mint amennyi alatt végigolvassák ezt a képregényt.

Asztalosként dolgozva sokszor belefutunk abba a kérdésbe, hogy egy-egy bútor, vagy akárcsak polc, vagy épp párkány miből is készüljön. A tipikus megrendelő sokszor úgy gondolja, hogy a „természetes” anyagokból, tömör fából készült polc biztos jobb, mint a „műanyag” vagyis a bútorlapból (hivatalosan ezeket "fahelyettesítő" anyagnak neveztük még amikor suliba jártam) készült. Nézzük, valóban így van?

Korábbi anyagismereti írásunkban már körbejártuk, miből is készülhetnek az asztalosiparban használt lapanyagok. Esetünkben általában úgy vetődik fel a kérdés, hogy laminált faforgácslapból (közkeletű nevén bútorlap) vagy táblásított, szélességében toldott tömörfa deszkából dolgozzunk? A két anyag igen sokban különbözik, ez nyilvánvaló, de ezek a különbségek nem feltétlenül azok, amelyekre a megrendelő gondol.

Nem vagyok talán egyedül azzal a becsípődésemmel, hogy kifejezetten tetszenek a klasszikus filmes környezetben, netán menő Las Vegas-i revük öltözőiben használatos nagy méretű, sok kerek izzólámpával megvilágított öltöző/sminkelő tükrök. Én legalábbis jó ideje szeretnék egy ilyet, és most végre a Grund Stúdió projekt kapcsán hely és lehetőség is került e terv megvalósításához. Hogy végül mégsem pont olyan lett, amilyet a fenti sorok sugallanának, az legfőképp a technika fejlődése, és annak folyamatos "olcsóbbodása" számlájára írható.

A nyilvános játszóterekre lassan szigorúbb szabványok vonatkoznak, mint a nyomottvizes atomreaktorokra, ezért hihetetlenül drágák. Szerencsére otthoni környezetbe olcsón vásárolhatunk vagy készíthetünk például homokozót, mely a gyermekkor alapfelszerelése, ne hagyjuk ki saját gyerekeink életéből.

Néhány óvintézkedéssel elkerüljük a baleseteket és fertőzést. Például - önéletrajzi gyökerű tanács - ne engedjünk éles tárgyakat belehurcolni és takarjuk le használaton kívül, hogy a macskák ne használják nyilvános közillemhelyként. Innentől csak játék és mese vár az apróságokra. A legegyszerűbb, rönkökből rótt homokozó összeállításának rövid ismertetése következik.

Kivételesen a cím szinte mindent tartalmaz, amiről most írni fogunk. Akár el sem kell olvasnotok, simán csak írjátok meg, mit gondoltok a kérdésről…